Egy “kicsi” lány nagyszerű estjén – Messzua felszabadult

Amikor Tóth Réka felvetette, hogy szólót táncoljak a Jungle Book táncesten, vonakodtam igent mondani. Gondolkodtam hogyan lehetne valahogy kimászni a szólótánc alól, hiszen évek óta ATS®-t táncolok, amit leginkább csoportban táncolunk és én azt annyira szeretem. Olyan energiák szabadulnak fel és olyan jó érzés rábízni magunkat egymásra, hogy nem igazán hiányzik, hogy egyedül táncikáljak a színpadon.

Márkusfalvi-Tóth Fruzsina törzsi hastáncAztán valahogy megszületett az ötlet, hogy Messzuát keltsem életre, akit az emberek boszorkánysággal vádolnak, bezárnak, de Maugli kiszabadítja. Ez pont jó is volt így, hiszen Réka táncolta Maugli szerepét. Halleluja, mégiscsak be lehet valakit csempészni a színpadra!

Fogalmam sem volt, hogy milyen zenére fogok eltáncolni egy olyan asszonyt, akit boszorkánysággal vádolnak. Sokáig keresgéltem, aztán egyszercsak rátaláltam és onnantól kezdve folyton azt hallgattam, mert abban a zenében megtaláltam az akkori érzéseim lenyomatát. Szerencsére Rékának is tetszett, úgyhogy elkeztem fejben néha Messzuává válni. Öt éve nem táncoltam szóló táncot, sem színpadon sem sehol főleg nem ATS®-t. De milyen is egy ATS® szóló?

Mivel Messzua indiai, ezért arra gondoltam, hogy nem feltétlen kell nekem tiszta ATS®-t táncolnom, hiszen az ATS® szóló, az mindig valamelyest fúzió, mert azokat a szabályokat, melyeket a szólócsoportban azért tartunk be, hogy a többiek követni tudjanak minket, teljes nyugalommal felrúghatjuk és fordulhatunk többet, máshogy, csinálhatjuk kicsit másként a mozdulatokat és gazdagíthatjuk.

Eszembe jutott, amikor Salemben voltam a boszorkánymúzeumban, ahol végighallgathattam aIMG_66730 boszorkányperek történetét, amelyben a nőket koholt vádak alapján ítélték el. Ők mind annak a lavinának az áldozatai voltak, melyet két gonoszkodó tini hazugsága indított el, és mivel a tinik jó családból származtak, a megvádolt nőket senki sem kérdezte. A közösségnek elég volt, hogy ők mondták, a többi nem számított.

Idővel Messzua már nem pusztán egy játék volt, hanem egy érzés, melyet megmutattam. Milyen érzés, amikor valakit alaptalanul vádolnak valamivel, milyen érzés, amikor megpróbáljuk elfogadni az elutasítást és milyen nehéz Messzuának szeretettel gondolni azokra, akik megvádolták és kitaszították. Teljesen azonosulni tudtam ezekkel az érzésekkel, akik ismernek pontosan tudják miért. Megtanultam néhány indiai mudrát, amelyek a történetemhez passzoltak, segítettek közvetíteni az érzéseket, díszítették a mozdulatokat. Az egyik legfontosabb mudra számomra ebben a táncban az elengedés mudra volt, és még ha hihetetlenül is hangzik, én akkor ott a színpadon az elengedés mudrával mindent, de mindent elengedtem, és a zenében hallható szél el is fújta jó messzire.

IMG_6513Amikor a tánc végén a felsőm elszakadt, és a turkish drop (megj.: amikor forgásból a táncos “hanyatt esik”) befejeztével a szolid méretű indiai gyűrűm felhasította az ujjamat, akkor jöttek Réka tanítványai az emberek, akik fogságba ejtettek. De Maugli kiszabadított és azzal a kedves lánnyal táncoltam együtt, akinek pár nappal korábban a szobájában választottuk ki a közös zenét és beszéltük meg a koncepciót kb. kettő négyzetméternyi helyen. Én nem akartam ráerőltetni az ATS®-t, Ő nem akarta rám erőltetni, hogy mást táncoljak és ebből lett valami a végén, ami felszabadult volt és kedves. És Réka-Maugli nem csak Messzuát szabadította ki, hanem nekem is segített, azzal, hogy olyan kedvesen hívott és lehetőséget adott.IMG_5057

Szeretném megköszönni Rajnai Alexandrának, hogy segített nekem a mudrákkal kapcsolatos kérdésekben és annak az ismeretlen sátoraljaújhelyi néptáncosnak, aki benézett a terembe, amikor egyedül gyakoroltam és valami olyasmit mondott, hogy jó lesz csak nyomassam kitartóan.

(Fotók: Artbalance)