Kik ezek a nők, akik olyan nagy jelentőséggel bírtak, hogy a mai napig ismerjük a nevüket? Vajon milyen erő lakozott bennük, ami előrevitte őket a céljaik felé? Sokuknál csak a történelemben fennmaradt iratokra hagyatkozhatunk, szerencsés esetben egy naplóra, amelynek értelmezése oly szubjektív. Vajon mi volt egyéniségük mozgatórugója?

 

„VII. Kleopátra–
Sárközy Zsuzsó Shererah

„A külseje önmagában véve nem volt igazán figyelemre méltó. Lényének kisugárzása tette olyan ellenállhatatlanná. Megkapó személyisége elbűvölő beszédstílussal párosult. Intelligenciája és mondanivalója megbabonázta a hallgatóságát. Már az maga volt az öröm, ha a hangját hallotta valaki. Mintha egy többhúros hangszeren játszott volna, úgy váltogatta a nyelveket, melyeken beszélt. Ellenállhatatlan bájjal csevegett, egyedülálló jellemként ismerték, varázslatos és elragadó volt a kisugárzása, amikor új emberekkel találkozott. Kedvesen csengett a hangja, amikor beszélt. És ezzel nemcsak a férfiakat hódította meg. A nők istenítették, úgy öltöztek, úgy viselték a hajukat, ahogyan ő.”

 

Szent Johanna-
Székely Maya

Francia parasztlány volt, aki a százéves háború idején vezette a francia sereget az angolok ellen, hogy felszabadítsa a francia népet. Elmondása szerint 12 éves korában részesült először azokban a rendkívüli látomásokban, melyek egész életét végigkísérték, ellátták külső és belső harcaiban természetfölötti tanácsokkal, buzdításokkal. Isten hírnöke volt, látomásain keresztül tudta, hogy mi fog történni. A francia körök nem nézték jó szemmel sikereit és népszerűségét, nem csak azért mert nő volt, de attól tartottak, hogy a nép felszabadító harca egy újabb parasztlázadásba torkollik. Jeanne d’Arc egyre kényelmetlenebbé vált a hatalom számára. Kiadták az angoloknak, majd boszorkányság vádjával, 19 éves korában máglyán megégették. 

 

 

 

 

I. Erzsébet angol királynő-
Balogh Andrea

Erzsébet agyafúrt és szeszélyes volt, indőnként a szeretet el tudta vakítani. Elképesztően okos volt, szinte tévedhetetlenül ráérzett, mit akar tőle a nép. Vissza kellett vernie külföldi inváziókat, és le kellett törnie hazai lázadásokat.
​Anglia egyik legnagyobb uralkodója volt, a Tudor-ház utolsó tagja a trónon.

 

 

Nellie Bly –
Szekeresné Simon Anett

Újságíró, feltaláló, utazó és aktivista. Az oknyomozó újságírás úttörője volt: beépült egy gyárba, hogy a munkások helyzetéről írjon, de például ugyanezt tette egy elmegyógyintézetben is – utóbbi miatt vált igazi hírességgé. 1888-ban, 24 évesen Verne regényétől inspirálva 72 nap alatt körbeutazta a Földet és lenyomta Phileas Fogg nyolcvan napos rekordját. Az útra néhány váltás fehérneműt és pipere dolgot vitt egy táskában, egy ruhát, amit viselt és egy kabátot. Magával vitte majdnem az összes pénzét, amit a nyaka köré rögzitett táskában hordott.  Halála után 76 évvel, 1998-ban bekerült az amerikai National Women’s Hall of Fame-be.

 

 

Isadora Duncan –
Kertész Gabriella Nikoletta

A táncművészet megújítója, a modern táncművészet alapítója. Szakított a klasszikus balett hagyományaival, a szokásoktól eltérően klasszikus zenére táncolt, mozdulatait a „természetesség jegyében” ókori görög mintára alkotta meg. Mezítláb és görög tógára emlékeztető ruhában táncolt. Előadásait zenei darabok és különböző műalkotások is ihlették. Szabad szellemű, emancipált nő volt, akinek gondolkodásmódja és életvitele megelőzte korát.

 

 

Mata Hari –
Tóth Réka Anna

Holladiában született táncosnő, akit a francia hadbíróság 1917-ben a Német Birodalom javára végzett kémkedés vádjában bűnösnek találta és mára már bebizonyosodott, hogy ártatlanul kivégeztette. A világszerte csodált egzotikus táncosnő, szerető és kémnő élete regénybeillően kalandos, ugyanakkor fájdalmas volt.

 

 

Josephine Baker –
Ládonyi Borbála

Az első afroamerikai nő, aki filmben szerepelt, és a második világháború után ő volt az első amerikai születésű nő, aki megkapta a legmagasabb francia katonai érdemrendet a francia ellenállás segítéséért.
Gyermeke nem lehetett, ezért 12 gyermeket fogadott örökbe a világ minden részéről, feketét, fehéret, sárgát, rézbőrűt, arabot, zsidót. Mindegyik gyermekét eredeti hite, vallása alapján nevelte, bebizonyítandó, hogy szeretetben élhet együtt minden ember, fajtól függetlenül.

 

Frida Kahlo –
Márkusfalvi-Tóth Fruzsina

Az első nő, aki elképesztő őszinteséggel festette le érzéseit és az első festőnő, aki híres lett anélkül, hogy férfi álnéven dolgozzon. Tehetsége és élete hullámai tették a képeit olyan beszédessé. A halál árnyékában élt, mégis talán sokkal többet, mint amennyit el tudunk képzelni. Impulzív élete csupa tűz és szenvedély volt, férfiakat és nőket font az ujja köré.
A legikonikusabb mexikói művész, aki nagyon sokat szenvedett, folyamatos szerelmi lázban égett.
“Merj élni, meghalni bárki tud!”

 

 

Coco Chanel –
Benkó-Fóthy Annamária

Öntudatos, bátor, emancipált nő volt és egyben a XX. század legkiemelkedőbb divatikonja is. Nagyon mélyről küzdötte fel magát és csodálatra méltó az az erő, amivel a saját útját járta, függetlenül, büszkén, határozottan.
“Ha szárnyak nélkül születtél, ne akadályozd meg, hogy kinőjenek” – mondogatta.

 

 

Marlene Dietrich –
Domán Karolina

​A harmincas évek legjobban fizetett filmcsillaga, a végzet asszonyának örökös megformálója. Az első német némafilm szereplője, ami azonnal meghozta számára a sikert. A politikai kiállása a náci ideológia ellen nemzetközi téren sok elismerést szerzett: 1947-ben megkapta a civilek által elérhető legmagasabb amerikai kitüntetést, 1950-ben pedig a Francia Becsületrend lovagja lett.

 

 

Kalkuttai Szent Teréz –
Szegedi Anita

Albán nemzetiségű, római katolikus apáca volt, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója. A Nobel-békedíjon felül számos magas kitüntetés tulajdonosa. Kalkutta szegényei között végzett áldozatos munkájával az egész emberiség elismerését kiváltotta.

 

 

Marilyn Monroe –
Szmolinka Eszter

Marilyn-t gondolom nem kell külön bemutatni, a XX. század egyik szimbóluma. Szexi, gyönyörű, vonzó, szabad. Azt hiszem ezt az ideált kergetik a nők a mai napig. Annyira titokzatos volt és megfejthetetlen, hogy talán a megjelenésén kívül ez az egyik kulcsa annak, hogy személye, személyisége ennyire vonzó volt a férfiak és a nők számára.

 

 

Malála Yousufzay –
Stúber Gyöngyi

Az első pakisztáni és egyben minden idők eddigi legfiatalabb Nobel-díjasa is.
Tizenegy éves korában szólalt fel az ellen, hogy a tartományukban egyre nagyobb hatalomra szert tevő iszlám fundamentalista tálibok megtiltották, hogy a lányok is tanulhassanak. Több fenyegetést is kapott és mivel nem hagyta abba a lányok tanulásának népszerűsítését, a tálibok úgy döntöttek, hogy meg kell ölni és gyilkosokat küldtek rá. Az akkor 15 éves Malála éppen az iskolabuszon utazott, amit fegyveresek állítottak meg és név szerint szólították. A halálra rémült, de rendkívül bátor utazótársai azt mondták, hogy nincs a buszon, ám a merénylők felismerték és többször rálőttek a lányra. A támadás során találat érte a fejét, a nyakát, a vállát. Malála túlélte a támadást és nemzeközi hőssé vált.
2013 elején bejelentette, hogy alapot hozott létre, amelynek célja, hogy a Világon minden lány és minden gyermek tanulhasson. 2014-ben tüntették ki Nobel-békedíjjal.